Zita láthatatlan fogszabályozó kezelése kendőzetlenül (3. rész)
Így befolyásolja mindennapjaimat a láthatatlan fogszabályozó
Zita története folytatódik. Már túl van az első három sínjén. Volt ebben a 6 hétben öröm, némi fájdalom, elégedettség, kérdések, megszokás és alkalmazkodás egyaránt. Ha gondolkodsz azon, hogy belevágj-e a fogszabályozó kezelésbe, mindenféleképpen olvasd el Zita élménybeszámolóját, első kézből kapsz hiteles információkat, hogy hogyan zajlik egy HappySmile láthatatlan fogszabályozó kezelés.
Vannak persze helyzetek, amikor nem tudok ellenállni a kísértésnek. Voltam étteremben, cukrászdában, kávézni és nem jelentett különösebb nehézséget sehol elmenni a mosdóba kivenni a síneket, betenni a kis dobozkába, enni-inni, aztán újra bemenni a mosdóba, egy gyors fogmosás, öblítés és sínek vissza. Az első hetekben ezt nagyon szigorúan vettem. Aztán kicsit lazítottam a gyeplőn. Egy alma után bőven elégnek éreztem, ha kiöblítem a számat vízzel, nem mostam feltétlenül fogat.
Első síncsere
Két hét elteltével eljött az első sín cseréjének ideje. Számomra is hihetetlen, de én már akkor láttam a változást a fogaimon. Nem csak azt láttam, amit szerettem volna látni, hanem tényleg elindult a változás! Azt gondolom, hogy ettől nagyobb motiváció nem is kell, hogy kitartsak a kezelés végéig.
Az első síncserémet Dóri, a fogszabályozó szakorvosom asszisztálta. A kezelés során 6 hetente kell mennem kontrollra, de a legelején azt kérte, hogy menjek vissza 2 hét után, hogy ő is lássa, hogy minden rendben halad, megszoktam a síneket, nem sérültek meg az attachmentek (a kis gombocskák, amikre a sín illeszkedik).
Nincsenek rá szavak mennyire feszesnek éreztem megint a síneket. Az volt az első kérdésem, amint tudtam szavakat formálni, hogy ez nem véletlenül egy 6 héttel későbbi sín?!?! A válasz nem teljesen az volt, amit vártam: “Nem, ez nem a 6 héttel későbbi sín, és ez normális is, hogy erősebbnek érzed…” Jött az első alkalommal megismert ki-bevétel gyakorlása, ami szerencsére már elsőre ment. Dóri mondta, hogy ez ilyen lesz, legyek kitartó. Én pedig hallgatok rá. Kitartok.
A következő három nap megint fájt. Hol jobban, hol kevésbé. Kihasználtam az ebédidő 1 óráját az utolsó percig, amíg újra visszatettem. Arra viszont végig nagy figyelmet fordítottam, hogy a napi 20-22 óra minden nap meglegyen, amikor hordom a sínt. Büszke is vagyok rá, hogy ezt akkor is meg tudtam tartani, amikor finoman szólva sem volt kellemes. Valamit vagy csinálunk rendesen, vagy hagyjuk. Én elhatároztam, hogy csinálom, nincs kifogás.
Első síncsere egyedül
Az első síncserekor megkaptam a következő 6 hétre elegendő sínt, hogy azokat már két hetente, egyedül cserélhetem. Jó érzés volt, hogy most már magamtól fogom csinálni, mindamellett, hogy Dóri kedvessége és varázslatosan szép, inspiráló mosolya nagyon sokat segített, hogy kitartsak.
Nem is volt semmilyen nehézség a cserénél, azt leszámítva, hogy a már jól megszokott feszítő érzés ismét megvolt. Igazából már nem volt meglepetés, számítottam rá, és hamar eltelt a három “kritikus” nap. Csere előtt mindig jól megvizsgálom a fogaimat, és örömmel konstatálom, hogy a nagyon zavaróan kiálló fogam már sokkal, és nem túlzok, tényleg sokkal beljebb mozgott. A férjemnek is mutattam a szabad szemmel jól látható változást, és abszolút megerősítette, hogy nem csak a képzeletem vetíti előre, amit látni szeretnék, ez a valóság. Talán ez is segít abban, hogy a síncserét követő pár nap nehézségeit is sokkal könnyebben viselem. Látom, hogy szép lesz. Nagyon szép!
